Mi a hipersomnia? Tünetek, típusok, kezelések, okok és még sok más!

  • Ossza Meg Ezt
Jennifer Sherman

Mi a hipersomnia?

A hipersomnia egy nagyon ritka alvászavar, ezért sokan szenvedhetnek tőle anélkül, hogy tudnának róla. Általában az egyik legnyilvánvalóbb tünet, amely arra utalhat, hogy megoldandó problémáról van szó, a túlzott nappali álmosság.

Érdemes rámutatni, hogy ez az állandó alvás akkor is előfordulhat, ha a hipersomniában érintett személynek teljes éjszakai alvása volt, interkurrencia vagy egyéb problémák nélkül. A hipersomnia további következményei a rendkívüli fáradtság, az energiahiány és a gyenge koncentráció, ami azt is kiválthatja, hogy sokkal könnyebben ingerültté válik akár mindennapi helyzetekben is. Olvasson tovább.a következő további részletek és megérteni!

A hipersomnia típusai

A hipersomniának vannak olyan típusai, amelyek leegyszerűsíthetik e rendellenesség cselekvéseit és következményeit. Ezek nemcsak a hatásokban különböznek, hanem az okokban és az okokban is, amelyek miatt a beteg a hipersomnia által okozott ilyen típusú viselkedést kezdett mutatni.

Számos tényező létezik, és ezek genetikai vagy más egészségügyi problémákból eredő tényezőként értelmezhetők, amelyeket azonosítani, vizsgálni és értékelni kell annak érdekében, hogy megértsük, melyik a legjobb kezelés és gondoskodás, amelyet meg kell tenni. Nézze meg, hogy melyek a hipersomnia típusai az alábbiakban!

Elsődleges idiopátiás elhúzódó alvás

Az idiopátiás vagy elsődlegesnek is nevezett hipersomniának jelenleg nem minden oka megoldott és megértett a tudomány által, annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tesznek arra, hogy ténylegesen megértsenek mindent, ami ezt a rendellenességet magában foglalja.

A tanulmányok azonban rámutatnak, hogy a hipersomnia ezen típusa az agyat alkotó kémiai anyagok zavaraihoz köthető, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az alvás funkcióival. Ebben az esetben a prológikus alvást olyan következményekkel azonosítják, mint például a 24 óránál hosszabb ideig tartó folyamatos alvás.

Elsődleges idiopátiás, elhúzódó alvás nélkül

Az elsődleges idiopátiás hipersomnia, amely azonban nem jár elhúzódó alvással, hasonlóan viselkedik, mint a másik típus, mivel ez is az agy kémiai anyagainak problémái miatt következik be, amelyek az alvás funkcióihoz viszonyítva hatnak. Ebben az esetben azonban, mivel nem elhúzódó, az jellemzi ezt a típust, hogy az egyén átlagosan 10 órás alvással rendelkezik.

Azonban egy másik fontos részlet, amit figyelembe kell venni ennél az azonosításnál, hogy ennek a személynek napközben néhányszor szundikálnia kell ahhoz, hogy igazán fáradtnak érezze magát, és még így is nagyon fáradtnak érezheti magát.

Másodlagos hipersomnia

A másodlagos hipersomnia másképp hat, mert ebben az esetben más betegségek is okozhatják. Így ezek a rendellenességek és betegségek, amelyek túlzott alvást okoznak, az érintett betegek napjának nagy részében jelen vannak.

Néhány betegség, amely ilyen típusú zavart okozhat: alvási apnoe, pajzsmirigy alulműködés, Parkinson-kór, depresszió és vashiány. Azoknál, akik gyógyszereket, például szorongásoldókat szednek, gyakori, hogy őket is érinti a hipersomnia, mivel ez az ilyen típusú gyógyszerek várható mellékhatása.

A hipersomnia tünetei

A hipersomnia tünetei nagyon egyértelműen jelentkeznek, mivel azonban szélsőséges fáradtsággal és álmossággal járnak, sokan összezavarodhatnak, és azt hihetik, hogy ez csak a sok munka és a számos elvégzendő feladat zavart rutinjának hatása.

Néhány jel azonban segíthet megérteni, hogy valójában mi is ez a rendellenesség, így a megfelelő módon, szakember felügyeletével kezelhető, aki ezt a diagnózist felállítja. Az alábbiakban lássunk néhány tünetet!

Letargia

Ez a betegség egyértelmű következménye, és a gyengébb életjelek, a légzés és a szívverés a normálistól eltérő módon történő gyengülésében mutatkozik meg.

A hipersomniában szenvedő beteg végül mindig úgy érzi, hogy le kell feküdnie vagy fel kell ülnie, mert még a normálisnál lazább izmait sem tudja kontrollálni.

Szorongás

Az alvást általánosságban befolyásoló zavarok szorongást is okozhatnak az érintett betegekben, mivel nem tudják kontrollálni a saját testüket, és bár az illető racionálisan nem akar aludni, elkerülhetetlenül engedni kell, mert a rendkívüli fáradtság miatt napközben néhány szundikálásra lesz szükségük, hogy jól érezzék magukat.

A rendellenesség okozta nyugtalanság miatt a beteg egyre inkább szorongani kezd, és ez hurokká válhat.

Ingerlékenység

Bármilyen alvással kapcsolatos probléma, legyen az akár túl sok, akár kevés, ahogyan az álmatlanságban szenvedő betegeknél is megfigyelhető, végül bizonyos ingerlékenységet vált ki az illetőből. Ez ismét a test feletti kontroll hiányának köszönhető, és annak is, hogy nem tudja eldönteni, hogy valóban ébren marad-e, mivel a fáradtság ezt lehetetlenné teszi.

A hipersomniában szenvedő betegeknél tehát az egyik könnyen észrevehető tünet a sokkal nagyobb ingerlékenység mindazzal kapcsolatban, ami körülöttük történik.

A koncentráció hiánya

Annak érdekében, hogy a napi tevékenységek elvégzéséhez szükséges koncentrációval rendelkezzenek, minden embernek ajánlott egy jó éjszakai alvás, ami ebben az esetben, még ha a betegnek volt is, nem lesz elegendő a hipersomnia által bemutatott alvásfelesleg és fáradtság csillapítására.

Ezért az ebben a rendellenességben szenvedő betegek koncentrációja sérül, mert egész nap előfordulhat, hogy nagyon álmosnak érzik magukat, és ez megnehezíti számukra a rutinszerű tevékenységek, még a legegyszerűbbek elvégzését is.

Nehéz felébredni

A hipersomniában szenvedő betegek, bármennyire is szeretnék, nem tudnak könnyen felébredni, mert még hosszú órákig tartó alvás után is fáradtnak érzik magukat, és hosszabb alvásra van szükségük.

Mint például a hosszan tartó alvási hipersomnia esetében, amikor a beteg több mint 24 órán át képes egyhuzamban aludni, mégis felébred, és nagyon nehezen tudja folytatni a napját anélkül, hogy ne érezné szükségét annak, hogy újra lefeküdjön, hogy szundítson vagy aludjon még néhány órát.

Túlzott alvás napközben

A hipersomnia legnagyobb nehézsége az alvás kérdésének kezelése a nap folyamán, mivel az érintettek nem tudnak megszabadulni az alvás szükségességétől, hogy legalább egy kicsit csillapítsák ezt a többlet alvásérzetet, amelyet a rutinjuk különböző időszakaiban éreznek.

Ezért nagyon fontos ennek a rendellenességnek a felismerése, hogy ki lehessen értékelni, és meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket, mert sok ember számára nincs lehetőség a szükséges alvásra, amit a betegség a mindennapjaikba helyez.

Napi 8 óránál többet aludni, és mégis álmosnak lenni.

A nap folyamán, még ha a hipersomnia-zavarban szenvedő emberek legalább 8 órát aludtak is, ami a legtöbb ember számára szokásos, akkor is nagyon álmosnak érzik magukat. Amint a hipersomnia típusaiból kiderül, a hosszú hatásúban szenvedő betegek 24 órán át vagy annál tovább alszanak, és nem érzik magukat elégedettnek.

A nem kiterjesztettben pedig akár 10 órát is alhatnak, és mégis nagyon álmosnak érzik magukat egész nap. Így ennek a fáradtságnak és a napközbeni extrém álmosságnak semmi köze az idő hosszához, hanem a rendellenességhez, amit fel kell ismerni. Ha ilyen típusú helyzetet észlelünk, fontos, hogy orvoshoz forduljunk.

Hogyan diagnosztizálják a hipersomniát

Mivel a hipersomniát a betegek nagyon könnyen észrevehetik, mivel a hosszú ideig tartó, extrém álmosság érzésével való szembesülés egyértelműen azt mutatja, hogy valami valóban nincs rendben.

Ezért fontos, hogy az ilyen típusú helyzet észlelésekor az emberek szakképzett szakembert keressenek, hogy diagnózist lehessen felállítani, és gyógyszereket, vagy akár olyan praktikákat írjanak fel, amelyek segítenek kontrollálni ezt a szélsőséges alvást, hogy a betegek jobb életminőségben végezhessék mindennapi feladataikat. Az alábbiakban lásd, hogyan történik a diagnózis felállítása!

Neurológiai szakorvos

Ha a páciens az alvással kapcsolatban bármilyen típusú kontrollhiányt érez, szakembert kell keresnie, aki képes lesz értékelni és megérteni, hogy mi történik, és hogy valóban hipersomnia van-e, és milyen típusú.

Az a szakember, aki alkalmas arra, hogy ezt szélesebb és világosabb módon megértse, az a neurológus, és ezzel a szakemberrel kezdődik a hipersomniában potenciálisan érintett beteg diagnózisa. A neurológusok szakirányú végzettséggel rendelkeznek, hogy egyértelműen megértsék az alvászavarokat, és képesek felmérni, hogy mit lehet tenni a páciensek jobb egészségének biztosítása érdekében.

Vérvizsgálatok

A szakember ezután megkéri a pácienst, hogy vegyen részt néhány speciális vizsgálaton, amelyek célja a páciens egészségi állapotának felmérése annak érdekében, hogy kizárjon más betegségeket, amelyek a páciens hipersomniáját okozó tényezők lehetnek.

Ezért a vizsgálatok célja ennek az oknak a felderítése, mivel, mint említettük, létezik a hipersomniának egy olyan típusa, amelyet más zavarok is okozhatnak, akár hormonális zavarok is, mint például a pajzsmirigy alulműködés, vagy a vérszegénység, amely kezelhető.

Poliszomnográfia

Egy másik vizsgálat, amelyet a neurológus is kérhet, a poliszomnográfia, amely egy nem invazív vizsgálat, amelynek célja a beteg légzési aktivitásának, valamint izom- és agyi aktivitásának felmérése.

Az ilyen típusú vizsgálatokkal fel lehet fedezni az alvás közbeni mintázatokat vagy furcsa viselkedést, így a kezelőorvos fel tudja mérni, hogy a beteg valóban hipersomniával vagy más alvászavarral küzd-e. A vizsgálatok tehát nagyon jól kiegészítik egymást, mivel a teljes diagnózis felállítása érdekében különböző területeket mutatnak be.

Viselkedési kérdőív

Az orvos számára az egyik legfontosabb kiindulópont, hogy megértse, mi történik valójában a beteggel, a viselkedési kérdőív. Ebből képet lehet kapni arról, hogy milyen egyéb vizsgálatok és értékelések végezhetők.

Ebben az esetben az orvos megkérdezi a pácienst az alvási pillanatokkal kapcsolatos viselkedéséről, valamint arról, hogy hogyan érzi magát napközben is, az álmossággal és egyéb szempontokkal kapcsolatban. Az egyik erre használt taktika az Epworth-álmossági skála, amely segít meghatározni ezeket a kérdéseket.

Egyéb vizsgálatok

Néhány egyéb vizsgálatot is elrendelhet az orvos, hogy ellenőrizze, mit érez a beteg a rendellenességgel kapcsolatban. Ebben az esetben többszörös alvási latencia vizsgálat is elvégezhető.

Erre azért kerül sor, hogy a páciens teljes alvási idejét kiértékeljék és nyomon kövessék, hogy az orvos nyomon követhesse az agyi tevékenységét ebben az időszakban. Így számos szempontot értékelnek, például a szem- és lábmozgásokat, az oxigénszintet és a légzési funkciókat is.

A hipersomnia kezelése

Miután az orvos elvégzi a teljes diagnózist, és igazolja, hogy a beteg valóban hipersomniában szenved, függetlenül annak típusától, néhány kezelést lehet végezni a jobb életminőség biztosítása érdekében, mivel általában ezek az emberek sokat szenvednek a túlzott álmosságtól, ami ronthatja tanulmányaikat, munkájukat és az élet számos más területét.

A kezelések történhetnek gyógyszeres és viselkedéses kezeléssel is, de érdemes kiemelni, hogy mindezeket az eljárásokat neurológusnak kell kísérnie. Bővebben alább!

Tanácsok egy neurológustól

A kezelést annak a szakembernek kell nyomon követnie, aki a diagnózist felállította, ebben az esetben a neurológusnak. Ezért teljes körű feltételei lesznek ahhoz, hogy a páciensnek útmutatást adjon a rendellenesség kezelésének legjobb módjáról, gyógyszeres kezeléssel vagy más olyan praktikákkal, amelyekkel a túlzott alvást kordában lehet tartani.

Erre azért kell odafigyelni, mert mivel a hipersomniának több típusa is létezik, mindegyiket figyelembe kell venni, mert ennek megfelelően lehet meghatározni a kezeléseket.

Gyógyszeres kezelés

Az idiopátiás vagy primer hipersomniával diagnosztizált betegek esetében gyakori, hogy az orvosok stimuláns gyógyszerek alkalmazását javasolják a betegeknek.

Így képesek lesznek megváltoztatni a gyógyszert, ha szükséges, mert az nem a várt módon hat, megváltoztatni az adagokat és egyéb olyan szempontokat, amelyeket csak az orvos rendelkezik a szükséges ismeretekkel.

Viselkedéses kezelés

Más esetekben előfordulhat, hogy a neurológus megpróbál más módokat találni arra, hogy a páciensei hipersomniáját kordában tartsa. Így léteznek viselkedéses kezelések. Ezeket másodlagos hipersomnia esetén alkalmazzák.

Gyógyszerek is alkalmazhatók társításban, de általában az orvos a beteg rutinjában bizonyos változtatásokat fog javasolni, mint például a tervezett alvás és az időbeosztás kiigazítása, hogy elkerüljék, hogy a beteg olyan rutinokat végezzen, amelyek nem felelnek meg az állapotának és a képességeinek.

Aggódnom kell a hipersomnia miatt a munkahelyemen?

Fontos, hogy ha a leírt tüneteket folyamatosan észleli az életében, akkor szakember segítségét kérje, mert a hipersomnia valójában valami aggasztó dolog a fontos napi tevékenységekkel, például a munkával és a tanulással kapcsolatban.

Ez akadályozhatja a termelékenységet, mivel a beteg hajlamos figyelmetlenebbé válni, és nem képes a tevékenységei elvégzéséhez szükséges koncentrációra, mivel állandóan nagyon álmosnak érzi magát.

Ezért érdemes aggódni ezek miatt a problémák miatt, mert a hipersomnia nagymértékben akadályozhatja a munkája fejlődését, ha nem kezelik megfelelő módon, orvosi nyomon követéssel.

Az álmok, a spiritualitás és az ezotéria szakértőjeként elkötelezetten segítek másoknak megtalálni álmaik értelmét. Az álmok hatékony eszközt jelentenek tudatalattink megértéséhez, és értékes betekintést nyújthatnak mindennapi életünkbe. Saját utam az álmok és a spiritualitás világába több mint 20 évvel ezelőtt kezdődött, és azóta sokat tanultam ezeken a területeken. Szenvedélyesen megosztom tudásomat másokkal, és segítek nekik kapcsolatba lépni spirituális énjükkel.