Általános megfontolások az étkezési zavarokról

Napjainkban a szépségre vonatkozó előírások egyre szigorúbbak, így a fiatalok és a felnőttek is a tökéletes testet hajszolják, amely minden elvárt normának megfelel. Vannak emberek, akik hibákat találnak, vagy akár paranoiát is kialakítanak a testükkel kapcsolatban, például azt hiszik, hogy túlsúlyosak, pedig valójában nem azok.

Ez a fajta viselkedés komoly jele lehet az étkezési zavar kezdetének. A testével elégedetlen személy mindenáron megpróbálja elérni az ideális testet különböző módszerekkel, a hányás kikényszerítésétől kezdve az anabolikus szteroidok használatán át az állandó koplalásig.

Brazíliában a 15 és 27 éves korosztály között sokkal gyakoribbak az étkezési zavarok. Végül is ebben a korcsoportban a fiatalok a legbizonytalanabbak, sőt, a legkevésbé érzik magukat kényelmetlenül a testükkel kapcsolatban.

Evészavar és annak története

Az evészavar egy napjainkban nagyon is jelenlévő, több tényezőt összesítő súlyos mentális zavar. Az alábbi témakörökben bővebben foglalkozunk ezzel a kórképtípussal, annak eredetével és a legmegfelelőbb kezelésével.

Mi az étkezési zavar

Az étkezési zavar vagy falási zavar (ED) olyan mentális zavar, amelyben az érintett személy olyan étkezési magatartást tanúsít, amely mind fizikailag, mind mentálisan befolyásolja az egészségét.

Az ilyen típusú rendellenességeket az ICD 10 (Betegségek és egészségügyi problémák nemzetközi statisztikai osztályozása), a DSM IV (Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) kórosnak tekinti.

Az étkezési zavaroknak több típusa létezik, köztük a falási zavar (Binge eating disorder, BED), amikor az egyén rövid idő alatt hatalmas mennyiségű ételt fogyaszt, és az anorexia nervosa, amikor az illető nagyon keveset eszik, és ennek következtében az ideális testsúlya alá esik.

Általában az ilyen étkezési zavarokkal küzdő emberek pszichés zavarokkal is küzdenek, például depresszióval, szorongással, figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD), valamint kábítószer- és alkoholfogyasztással, és az elhízással is összefüggnek.

Történelem

Az étkezési zavarok manapság "új" betegségnek tűnhetnek, de valójában már évszázadokkal ezelőtt is jelen voltak. Az anorexia például már a középkor óta létezik az "anorexiás szentekkel".

Mivel életüket teljesen a vallásnak és Istennek szentelték, önfeledt böjtölést gyakoroltak, hogy hasonlítsanak a megfeszített Krisztushoz, és ettől a gyakorlattól "tisztábbnak" és közelebbinek érezték magukat Urunkhoz.

Az anorexia nervosa lehetséges diagnózisára példa a múltban Szent Katalin, aki 1347-ben született az olaszországi Toszkánában. A fiatal lány mindössze hatéves korában látomást látott Jézussal Péter, Pál és János apostolok mellett, és ettől a pillanattól kezdve viselkedése és élete teljesen átalakult.

Hétéves korában Szűz Máriának szentelte magát, és megígérte, hogy szűz marad, és soha nem eszik húst - ez utóbbi manapság igen gyakori magatartás az anorexiások körében.

16 éves korában Katalin belépett a Mantelatasba, amely egy özvegy nőkből álló rend volt, akik otthon éltek nagyon szigorú szabályok szerint, és az imádságnak és a rászorulók megsegítésének szentelték magukat.

Katalin mindig órákon át imádkozott a szobájában, és csak kenyérrel és nyers fűszernövényekkel táplálkozott, és amikor a fiatal nő kénytelen volt rendesen táplálkozni, hányáshoz folyamodott.

Bármennyire is próbálták rávenni, hogy rendesen egyen, ő azzal indokolta, hogy maga az étel betegíti meg, és nem fordítva. Két és fél hónapig, nagyböjttől az Úr mennybemeneteléig nagy böjtöt tartott, nem evett, de még folyadékot sem ivott.

Katalin 33 éves korában rendkívül rossz egészségi állapotban volt, és nem fogadott el sem ételt, sem italt, mígnem 1380. június 29-én meghalt, és XII. Pius pápa szentté avatta.

Van gyógymód az evészavarra?

Az étkezési zavarok kezelésére létezik megfelelő kezelés, amely pszichológiai és táplálkozási megfigyelésből áll, annak érdekében, hogy a BMI-nek megfelelő testsúlyt érjen el. A rendszeres testmozgás és az étel visszaadását vagy a túlevést célzó szokások csökkentése mellett.

Szükség lehet antidepresszánsok és topiramát (görcsoldó, amely egyben hangulatstabilizáló is) alkalmazására. Súlyosabb és krónikusabb esetekben a betegnek kórházi kezelésre vagy akár bariátriai műtétre is szüksége lehet.

Ez egy olyan kezelés, amely fáradságos és hosszadalmas lehet, de sok erőfeszítéssel és elkötelezettséggel le lehet küzdeni ezt az étkezési patológiát.

Az étkezési zavarok figyelmeztető jelei

Számos jel van, amire figyelned kell, ha evészavar kezdődik. Legyen szó hirtelen fogyásról, diétás megszorításokról vagy társadalmi elszigeteltségről, aggódnod kell, ha rokonodon, barátodon vagy akár magadon is látod, hogy ezek közül a tünetek közül bármelyiket mutatod.

Az alábbiakban részletesebben beszélünk ezekről a jelekről, és arról, hogy mit kell tennie, ha mindegyikkel szembesül.

Hirtelen fogyás

A váratlan módon történő fogyás az egyik leggyakoribb tünete azoknak, akik étkezési zavarokban szenvednek. Az illető megtagadhatja az étkezést vagy az evést, és bizonyos esetekben, amikor eszik, hajlamos arra, hogy a tányérján lévő ételek jó részét kihagyja, és nem eszik. Ez a fajta viselkedés nagyon gyakori az anorexiában vagy bulimiában szenvedő embereknél.

Önkényszerített étrendi korlátozás

Az ilyen típusú zavarban szenvedő személy hajlamos bizonyos élelmiszercsoportokat vagy az elfogyasztott ételek mennyiségét korlátozni. Lehet, hogy intolerancia vagy ízérzékenység miatt nem hajlandó bizonyos típusú ételeket fogyasztani, és végül csak egyféle ételt fogyaszt, így kimaradnak a kiegyensúlyozott étrend tápanyagaiból.

Társadalmi elszigeteltség

Az étkezési zavarokkal küzdő betegek a társadalmi elszigetelődéssel kapcsolatos viselkedést is tanúsíthatnak. Ezek az emberek elveszítik érdeklődésüket a barátokkal való találkozás vagy beszélgetés iránt, vagy olyan mindennapi tevékenységek elvégzése iránt, mint például a családdal együtt az étkezőasztalnál ülni vagy iskolába járni.

Az étkezési zavarok leggyakoribb okai

Az étkezési zavarok oka és eredete több létező tényezőben keresendő, legyen szó pszichológiai, biológiai, személyiségbeli vagy az illető lakóhelyéről származó külső hatásokról. A következő témakörökben ezekről a tényezőkről fogunk bővebben beszélni, és arról, hogyan befolyásolhatják azt, hogy valaki ilyen típusú zavarban szenvedjen.

Genetikai tényezők

Azok az egyének, akiknek családtagjai életük során már szenvedtek étkezési zavarban, ugyanilyen hajlamosak arra, hogy ugyanezt a betegséget is elszenvedjék.

Más szóval, azoknak az embereknek, akiknek elsőfokú rokona szenvedett valamelyik ilyen rendellenességben, sokkal nagyobb az esélyük a betegség kialakulására, mint azoknak, akiknek nincs ilyen előzményű rokona.

A kutatások szerint vannak olyan specifikus gének, amelyek befolyásolják a hormonokat, például a leptint és a ghrelint, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a személyiséget és az olyan betegségekkel kapcsolatos viselkedést, mint az anorexia vagy a bulimia.

Pszichológiai tényezők

Az étkezési zavarok lehetséges okaként olyan pszichológiai tényezőket hoznak összefüggésbe, mint a poszttraumás stressz zavar (PTSD), a figyelemhiányos zavar (ADHD), a depresszió és a pánikbetegség. Bizonyos viselkedési formák, mint az impulzivitás, a halogatás, a türelmetlenség és a szomorúság alacsony telítettségi jelekkel vagy az éhségérzet hiányával hozhatók összefüggésbe.

Ezenkívül személyes problémák vagy traumák is kiválthatják e rendellenességek némelyikének kialakulását, például egy munkahelyi felmondás, egy szerettünk halála, egy válás vagy akár tanulási problémák, például diszlexia.

Biológiai tényezők

A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely, amely a hipotalamuszt, az agyalapi mirigyet és a mellékvesét magában foglaló, a stressz, az emésztés és az immunrendszer szabályozásáért felelős válaszreakciók összessége, szoros kapcsolatban állhat az étkezési zavarokkal.

Ha valami abnormális történik ezen elosztás során, akkor nagy az esélye, hogy étkezési zavar lép fel az illetőnél.

Kiderült, hogy a szerotonin a szorongásunk és az étvágyunk irányítója, míg a dopamin a megerősítési és jutalmazási rendszerben játszik fontos szerepet. Az étkezési zavarokban szenvedő emberek végül kevés vagy szinte semmilyen örömöt nem éreznek evés közben és más ingerek és tevékenységek között.

Személyiség

A személyiség fontos tényező lehet az evészavar kialakulásában, mint például az alacsony önértékelés, a perfekcionizmus, az impulzivitás, a hiperaktivitás és az önelfogadási problémák. Emellett vannak olyan személyiségzavarok, amelyek szintén kockázatot hordoznak és befolyásolják e kórképek kialakulását:

Kerülő személyiségzavar: ezek az emberek nagyon maximalisták, akik kerülik a társas kapcsolatokat másokkal, a romantikus kapcsolatokban hajlamosak nagyon félénkek lenni a szégyentől vagy az áldozattá válástól való félelem miatt, és túlzottan aggódnak a kritika és mások véleménye miatt.

Megszállott-kényszeres személyiségzavar: Szélsőségesen maximalista viselkedés, amely odáig terjed, hogy a tökéletesség elérése érdekében a dolgokat nagyon specifikus módon próbálják megszervezni. Az érintettek hajlamosak arra, hogy mindent maguk akarnak elvégezni, és félnek és bizalmatlanok másokkal szemben, valamint kényszeres viselkedésük és korlátozott érzelmeik vannak.

Borderline személyiségzavar: Más néven borderline személyiségzavar, amely a pszichológiát és a pszichiátriát is magában foglalja, és gyakran nehéz diagnosztizálni. Ezek nagyon impulzív, önpusztító tendenciákkal rendelkező emberek, akiknek lehetnek gyűlöletkitöréseik, szélsőségesebb esetekben akár öngyilkosságot is elkövethetnek.

Önpusztítóak, és akár önkárosítóak is lehetnek, az egész testükön vágásokat okozhatnak. Lázadás és érzelmi rászorultság is előfordulhat náluk. Nárcisztikus személyiségzavar: olyan emberekből áll, akiknek nagyon felfújt személyiségük és egójuk van, és szükségük van mások figyelmére és túlzott csodálatára.

Az intim kapcsolatokban hajlamosak nagyon mérgezőek és problémásak lenni, főként az empátia hiánya és az önzőségük miatt. Ugyanakkor az önbecsülésük nagyon sebezhető és törékeny, olyannyira, hogy bármilyen kritika megőrjíti ezt a személyt.

Kulturális nyomás

A nyugati kultúrában a soványságot tekintik a nők szépségének mércéjének, és számos szakma megköveteli a nők ideális testsúlyát, például a hivatásos modellekét, és a kicsit vékonyabb vagy elhízott emberek zaklatás és szégyenérzet célpontjai.

Vannak olyan emberek, akik úgy ítélik meg, hogy testük az ideális súly felett van, és végül rendkívül veszélyes intézkedéseket tesznek a fogyás érdekében, mint például az anorexia esetében, amikor az illető minden megevett étel kihányását provokálja, mert bűntudatot érez a súlygyarapodás miatt.

Külső hatások

A beteg gyermekkorából származó külső hatások nagyban hozzájárulhatnak az ilyen típusú betegség kialakulásához. A szülők vagy rokonok viselkedése kiválthatja ezeket a gyermekkori étkezési szokásokat. A testsúlyra, diétára és soványságra irányuló kényszeres viselkedés.

Maga az iskolai környezet is befolyásolhatja az étkezési magatartást. A kövérebb gyerekekkel szemben gyakorolt zaklatás, valamint a szülők és a tanárok nagy elvárásai a gyerek teljesítményével szemben szintén nagy vonzerőt jelentenek az étkezési zavarok megjelenéséhez.

Anorexia nervosa, tünetek és kezelés

Az anorexia nervosa, más néven egyszerűen anorexia, egy csendes betegség, amelynek fő jellemzője a hirtelen fogyás. A következő témakörökben részletesebben beszélünk erről a kórképről és kezeléséről.

Anorexia nervosa

Az anorexia nervosa egy olyan étkezési zavar, amelyben a beteg nagyon fél a hízástól és a hízástól, szélsőségesen vágyik arra, hogy vékony legyen vagy vékony maradjon. Ezek az emberek korlátozzák az étkezést, gyakran nem hajlandóak enni, vagy amikor mégis esznek, bűntudatuk van, ami arra kényszeríti őket, hogy kihányjanak mindent, amit megettek.

Az anorexia nervosa tünetei

A betegség leggyakoribb tünetei a hirtelen fogyás, az ideális testsúly alá csökkenésig, a fizikai tevékenységek túlzott gyakorlása.

A már pubertáskorban lévő nőknél a három vagy több menstruáció elmaradása, mert az anorexia súlyos szövődményekkel járhat a női reproduktív rendszerben, a libidó csökkenésével vagy hiányával, a férfiaknál pedig merevedési zavarok és a csontok, például a lábak és a karok csontjainak fejlődési rendellenességeivel járó visszamaradás jelentkezhet.

Egyéb tünetek is jelentkezhetnek, mint például a fogak meszesedése és szuvasodása az állandó hányás miatt, depresszió és öngyilkossági hajlam, székrekedés és később bulimia.

Az anorexia nervosa kezelése

A kezelést depresszió- és szorongásoldó gyógyszerekkel kell végezni, például fluoxetinnel és topiramáttal a kényszeres és kényszeres gondolatok kezelésére, valamint olanzapinnal, amely a bipoláris zavar kezelésére szolgáló, de a beteg hangulatának stabilizálására használt gyógyszer.

A pszichológiai kezelést családi pszichoterápiával és kognitív viselkedésterápiával is végzik. Diétát is tartanak azzal a céllal, hogy a beteg visszanyerje ideális testsúlyát. Néha nazogasztrikus csövet használnak, hogy az orrlyukakból táplálékot juttassanak a gyomorba.

Bulimia nervosa, tünetek és kezelés

A bulimia, valamint az anorexia hasonló tünetekkel jár, mint az anorexia, azonban mindkettő egészen más betegség. Az alábbiakban bővebben beszélünk erről a kórképről, a tünetekről és a megfelelő kezelésről.

Bulimia nervosa

Ez a rendellenesség azonnali fogyásból és fáradtságból áll, amelyhez számos más tényező is társul, mint például az egészségtelen táplálkozás, a túlzott koffein- és drogfogyasztás. Általában olyan módszereket alkalmaznak a fogyás érdekében, mint a vízhajtók, stimulánsok használata, a folyadékbevitel mellőzése és a túlzásba vitt testmozgás.

A bulimia más rendellenességekkel is összefügghet, mint például depresszió, szorongás, drogfüggőség, alkoholizmus, öncsonkítás és nagyon súlyos esetekben öngyilkosság.

Ezek az emberek hajlamosak több napig nem enni, hogy megpróbáljanak még többet fogyni, azonban aztán olyan falánkságba esnek, és nagy mennyiségű ételt falnak fel, ami bűntudathoz és rossz lelkiismeret-furdaláshoz vezet.

Mivel a szervezet végül hosszú ideig nem vesz fel táplálékot, ami a zsír nagyobb mértékű felszívódását okozza, amint az illető újra eszik, ez a bűntudat és a fogyás kényszerének ördögi körét eredményezi.

A bulimia nervosa tünetei

A leggyakoribb tünetek a hirtelen fogyás, a depressziós és ingatag hangulat, a fogászati problémák és a nagyon száraz bőr az állandó hányás, a rendszertelen menstruáció, a szívritmuszavar és a kiszáradás miatt.

A bulimia nervosa kezelése

A bulimia nervosa kezelése kognitív-viselkedésterápiával, antidepresszánsok, szelektív szerotonin visszavétel gátlók és táplálkozási megfigyeléssel történik.

Orthorexia nervosa, tünetek és kezelés

Az orthorexia egy Steve Bratman amerikai orvos által létrehozott kifejezés, amelyet a túlzottan egészséges étkezési szokásokkal rendelkező emberek megjelölésére használnak. Bár ezt a kifejezést az orvosok evészavarnak ismerik el, a DSM-IV-ben nem használják diagnózisként.

Az alábbiakban többet fogunk beszélni erről a betegségről, amely a legtöbb ember számára ismeretlenül hangozhat.

Orthorexia nervosa

Az otorexiás beteg megszállottan törekszik az egészséges étrend követésére, kizárva a különböző egyéb, általa "tisztátalannak" vagy egészségre károsnak tartott élelmiszereket, például a színezékeket, a transzzsírokat, a túl sok sót vagy cukrot tartalmazó élelmiszereket.

Ezek az emberek annyira eltúlzottan látják az egészséges táplálkozást a szó szoros értelmében, hogy mindenáron elkerülik azt, sőt, még böjtölnek is azoktól az ételektől, amelyeket károsnak tartanak.

Az orthorexia nervosa tünetei

Az ortorexiában szenvedő embereknek általában komoly gondot okoz a táplálkozás, különösen egy bizonyos tápanyag, valamint a vérszegénység és a vitaminhiány.

Hajlamos lehet elszigetelődni, mivel nagyon nehéz olyan társat találni, aki ugyanazokat a szokásokat osztja, mint ő. Az is előfordulhat, hogy kerülni akarja az olyan elköteleződéseket vagy tevékenységeket, amelyekhez ételek is kapcsolódnak, mint például a családi ebéd vagy a partik és összejövetelek.

Az orthorexia nervosa kezelése

Mivel ez egy nem teljesen felismert rendellenesség, nincs biztos kezelés. Célszerű azonban pszichoterápiás és táplálkozási kezelést követni. Remélve, hogy a beteg megváltoztatja gondolkodásmódját, és hagyja, hogy ez a paranoia brutálisan lecsapjon rá.

Allotriofágia, tünetek és kezelés

Az allotriofágia, más néven pica vagy allotriogeusia, egy ritka betegség, amely során az emberben étvágy alakul ki az ehetőnek nem minősülő anyagok és tárgyak iránt. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezt a betegséget, a tüneteket és a megfelelő kezelést.

Allotriofágia

Az allotriofágia abból áll, hogy az illető nem élelmiszernek nem minősülő vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokat fogyaszt. Ezek lehetnek kréta, kövek, föld, papír, szén stb. Az illető nyers élelmiszer-alapanyagokat is megeszik, például lisztet, vagy gumókat és keményítőket. Vannak olyan betegek, akik még állati ürüléket, körmöt vagy vért és hányást is lenyelnek.

Ez a betegség sokkal gyakoribb a gyermekeknél, amikor az ételekkel ismerkednek, de felnőtteknél is megjelenhet, és jelezhet valamilyen más problémát, például vas- vagy cinkhiányt, ha az illető kosztot eszik, vagy mentális problémákat.

Az allotriofágia tünetei

A legnyilvánvalóbb tünet az ehetetlen anyagok elfogyasztásának kényszere. Ennek a viselkedésnek egy hónapig kell fennállnia ahhoz, hogy allotriofágiát diagnosztizáljanak. Az allotriofágiában szenvedő embereknél az ételmérgezés tünetei is jelentkezhetnek, mint például hányás, hasmenés vagy gyomorfájás.

Az allotriofágia kezelése

Először is ki kell deríteni, hogy honnan ered ez a rendellenes állapot, hogy szükség van-e táplálékkiegészítők alkalmazására vagy az étkezési szokások megváltoztatására, ha bizonyos tápanyagok és vitaminok hiányáról van szó.

Ha ez a megnyilvánulás mentális betegségből ered, akkor a betegnek pszichológiai felügyeletre van szüksége, és arra kell rávenni, hogy ne egyen többé ilyen típusú szervezeteket.

TCAP, tünetek és kezelés

A BED vagy binge eating disorder, azaz falási zavar, a bulimiától eltérően az egyén rövid időn belül (akár két óra alatt) nagy mennyiségű ételt vesz magához, de nem tanúsít kompenzáló viselkedést a fogyás érdekében. A következő témakörökben többet fogunk beszélni erről a kórképről és a legjobb kezeléséről.

Étkezési zavar (BED)

A BED abból áll, hogy az egyén nagyon rövid idő alatt nagy mennyiségű ételt fogyaszt, és emiatt elveszíti a kontrollt, hogy mennyit vagy mit eszik.

A betegség diagnosztizálásához a betegnek hat hónapon keresztül hetente legalább két napon át kell ezt a viselkedést tanúsítania, és a kontrollvesztésnek, magának a súlygyarapodásnak is fenn kell állnia, valamint nem szabad kompenzáló viselkedési formákat alkalmazni a fogyás érdekében, mint például hányás, hashajtók és böjtölés.

A BED tünetei

A BED leggyakoribb tünetei maga a súlygyarapodás, olyannyira, hogy egyes betegeknél szükségessé válik a bariátriai műtét, a depresszió, amelyet szorongás, bűntudat és alacsony önbecsülés kísér.

A BED-ben szenvedő emberek általában valamilyen más pszichiátriai rendellenességben is szenvednek, például bipoláris zavarban vagy szorongásos zavarban. A falásrohamok egyfajta menekülőszelepként szolgálhatnak azok számára, akiknek bármelyik ilyen pszichiátriai vagy hangulati zavaruk van, mivel nem tudják kordában tartani az érzelmeiket.

A BED kezelése

A BED kezelése antidepresszánsok, például szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k) alkalmazását teszi szükségessé, mindazokat, amelyeket más állapotokra, például depresszióra és szorongásra használnak, mind pedig más SSRI-ket, például fluoxetint és citalopramot a testsúly és a falásrohamok csökkentésére.

A kognitív viselkedésterápiát a kényszeres viselkedés csökkentésére, az önbecsülés javítására, a depresszió csökkentésére és a beteg életminőségének javítására is alkalmazzák.

Vigorexia, tünetek és kezelés

A vigorexia, más néven bigorexia vagy izomdiszmorfiás zavar a saját testtel való elégedetlenséggel összefüggő, főként férfiakat érintő zavar, amely némileg az anorexiához hasonlítható.

Tekintse meg az alábbiakban az összes információt erről a diszfunkcióról, a tüneteiről és a megfelelő kezeléséről.

Vigorexia

A vigorexiát kezdetben a Harvard pszichológia professzora, Harrison Grahan Pope Jr. sorolta a kényszerbetegség kategóriájába, aki a betegséget Adonisz-szindrómának nevezte el a görög mitológiában szereplő Adonisz mítoszáról, aki egy hatalmas szépségű fiatalember volt.

Az anorexiával való hasonlóság miatt azonban a vigorexia étkezési rendellenességként is kezelhető.

A vigorexiás emberek rendkívül idegesek a testükkel kapcsolatban, olyannyira, hogy nehéz fizikai gyakorlatokat végeznek, és anabolikus szteroidokat használnak. Az anabolikus szteroidok folyamatos használata a kábítószer-használathoz hasonló függőséghez vezethet.

A vigorexia tünetei

A vigorexia tünetei abból állnak, hogy a páciens túlzásba viszi a testmozgást, ami ennek következtében nagyfokú fáradtságot, izomfájdalmat, magas pulzusszámot okoz még normális helyzetekben is, és nagyobb a sérülések előfordulása.

A szintetikus anyagok használata miatt a tesztoszteron normálisnál nagyobb mértékben megnövekedett szintje miatt ezeknél a betegeknél nagyobb az ingerlékenység és az agresszivitás, a depresszió, az álmatlanság, a súly- és étvágycsökkenés, valamint a szexuális teljesítmény csökkenése.

Súlyosabb esetekben előfordul vese- és májelégtelenség, érrendszeri problémák, a vércukorszint emelkedése, ami cukorbetegséghez vezethet, és a koleszterinszint emelkedése.

Vigorexia kezelés

Kognitív-viselkedésterápiára van szükség az önbecsülés javításához és a saját testről alkotott ilyen torz kép okának azonosításához. Az anabolikus szteroidok használatát azonnal abba kell hagyni, és táplálkozási szakemberrel kell konzultálni a kiegyensúlyozott étrend biztosítása érdekében.

Még akkor is előfordulhatnak visszaesések, ha a páciens a kezelés hatására nagyfokú javulást mutat, ezért mindig jó, ha időről időre a pszichológushoz fordulunk.

Hogyan segíthetek egy étkezési zavarban szenvedő személynek?

Először is próbáljon meg beszélni az illetővel, amikor észreveszi az étkezési zavarok bármelyikének első tünetét. Próbálja meggyőzni arról, hogy minél hamarabb orvoshoz kell fordulnia.

Legyen nyugodt és türelmes, ne mutasson agresszivitást, és ne próbálja rávenni az illetőt, hogy segítség után szaladjon. Próbálja meg elmagyarázni, hogy mi történik, és hogy az élete egy hajszálon függhet, de nagyon finoman és tömören. Lehetőleg egy privát helyen folytassa ezt a beszélgetést, távol az egyéb kommunikációs eszközöktől, például mobiltelefonoktól stb.

Ne feledje, hogy az étkezési zavarral küzdő személynek nagyon torz látásmódja van a témáról, ezért készüljön fel a negatív reakciókra, elvégre az ilyen kellemetlenségben szenvedő betegek szégyellik beismerni, hogy ilyen típusú zavarban szenvednek.

Ha elfogadják a betegséget és a kezelés szükségességét, ajánljon fel segítséget, és azt is, hogy pszichológushoz járjon. Mindig legyen a beteg közelében, akár azzal, hogy motiválja őt a kezelés folytatására és a gyógyulásra, akár azzal, hogy figyeli az esetleges visszaeséseket.