A stressz a mindennapi élet része, különösen napjainkban. De néhány tényezőtől (mint például az okok, a megnyilvánulások, az intenzitás és az időtartam) függően pszichés rendellenességet is jellemezhet. Nézze meg az alábbiakban, mi ez az állapot, mi a kapcsolata a szorongással, melyek a stressz főbb okai és néhány klinikai megjelenési formája!

Mi a stressz

A stressz lényegében egy fizikai és pszichológiai reakció, amelyet akkor érzünk, amikor olyan helyzetekkel szembesülünk, amelyek feszültséget okoznak. A szó, amelyet ennek a reakciónak a leírására használunk, az angol " stressz "De etimológiai eredete kissé bizonytalan.

Van egy hipotézis, hogy az angol kifejezés a " vészhelyzet "Ez a szó a szorongást vagy szorongást keltő helyzetekre adott fizikai és érzelmi reakciókra utal.

Az ismert, hogy a "stressz" szó rokonságban áll néhány latin kifejezéssel, mint például a " strictus ", ami valami olyasmit jelent, mint "feszes" vagy "összenyomott", valamint a "stricture" (portugálul), ami az összenyomás aktusára utal.

Mint láthatjuk, a "stressz" szó már eredetében is feszültséget jelent. Ez jól leírja, hogy mi áll általában ennek az állapotnak az okai és a vele járó fizikai megnyilvánulások mögött.

Stressz és szorongás

Mind a stressz, mind a szorongás fizikai és érzelmi reakciókkal jellemezhető. E reakciók közül sok közös mindkét állapot esetében, és általában az egyik ténylegesen jelen van, amikor a másik állapotot tapasztaljuk, ezért gyakran összekeverjük őket, de nem ugyanaz a kettő.

Míg a stressz inkább a fizikai részhez kapcsolódik, addig a szorongás szorosan összefügg az érzelmi vonatkozásokkal. A szorongás például olyan érzés, amely mindig jelen van a szorongás pillanataiban, de nem feltétlenül a stresszhelyzetben. Az izomfeszültség mindig jelen van a stresszben, de nem feltétlenül a szorongásban.

Emellett a stressz általában konkrétabb helyzetekhez és megtörtént vagy már megtörtént tényekhez kötődik. A szorongás ezzel szemben egy valós vagy vélt fenyegetéssel szemben merülhet fel (ami nem feltétlenül konkrét, és torz gondolatok eredménye lehet), így olyan dologra való várakozással kapcsolatos, ami megtörténhet (vagy nem történhet meg).

Röviden és kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a stressz a jelenhez kapcsolódik, míg a szorongás inkább a jövőre vonatkozó előrejelzések alapján jelentkezik.

A leggyakoribb okok

A mindennapi helyzetekkel való foglalkozás a stressz legfőbb generátora, és ennek leggyakoribb forrása a munka. Mivel ez az életnek az a területe, amely több más életterület fenntartásáért felelős (főként pénzügyi szempontból), stresszpotenciálja igen magas.

Ez a lehetőség még súlyosbodik, ha figyelembe vesszük a szakmai tartás fenntartásának szükségességét, ami általában az érzelmek elfojtásával jár annak érdekében, hogy jó kapcsolatot ápoljunk a kollégákkal és a felettesekkel, és jó benyomást keltsünk.

A családi problémák szintén visszatérő és erőteljes stressz okozói. Mivel a család az első társadalmi kör, amelybe bekerülünk, nagy pszichológiai hatással van ránk, és a családi feszültségek visszahatnak az érzelmi életünkre, és feszültséget generálnak.

Néhány más helyzet is gyakran okoz stresszt, mint például a közlekedési dugó, a betegség és a döntés meghozatala, különösen, ha az nagyon fontos.

Akut stressz

Az akut stressz kezdetben az a stressz, amelyet egy feszült helyzet során vagy közvetlenül azt követően konkrét módon tapasztalunk. Azonban nagyobb súlyossággal is jelentkezhet, különösen akkor, ha a feszült helyzet traumatikus, például ha valaki támadás célpontja vagy baleset szemtanúja.

Amikor az akut stressz hosszú időre megzavarja az egyén mindennapi életét, érdekes megfontolni az akut stresszbetegség lehetőségét. Ezt pszichiáter vagy pszichológus is megerősítheti, vagy nem, és a diagnózis a tünetek intenzitásától és gyakoriságától függ. Az állapot szerencsére átmeneti, de amíg jelen van, sok szenvedéssel járhat.

Krónikus stressz

A krónikus stressz elkerülhetetlenül klinikai állapot. Más krónikus állapotokhoz hasonlóan ez is hosszú ideig tart, és kezeléséhez az érintettek életmódjának megváltoztatására van szükség.

Az ebben az állapotban szenvedő emberek általában rendkívül stresszes életet élnek, és nagyon gyakran tapasztalják a stressz tüneteit.

A krónikus stressz számos betegség, például a magas vérnyomás kockázati tényezője, felgyorsítja az öregedési folyamatot, és hozzájárulhat az olyan pszichés zavarok kialakulásához vagy súlyosbodásához, mint a depresszió.

Kiégés

Kiégés A burnout-szindróma egy angol kifejezés, amely szó szerint fordítható "hamuvá válni" vagy "kiégni", és a kimerültséget jelenti. A szavak kombinációjából kapjuk a jól ismert állapotot jellemző kifejezést: Burnout-szindróma.

Ez a stressz olyan extrém mértékű, már-már munkaképtelenné tevő stressz, amikor az ember eléri a határát, olyannyira, hogy a mentális egészség teljesen veszélybe kerül, és a fizikai egészség is veszélybe kerül. A Job Burnout szindrómaként is ismert állapot általában a munkával függ össze, amelyről már tudjuk, hogy az egyik legnagyobb potenciális stresszforrásunk.

A stressz tünetei

A stressz számos tünete más állapotokban is jelen lehet. De pontosan azonosíthatók a több jellegzetes tünet jelenlétéből, valamint a stresszt okozó tényezők jelenlétéből. Nézze meg a további részleteket alább!

Pszichológiai és fizikai tünetek

A stressz egy sor testi és lelki tünetet generál, és fontos, hogy odafigyeljünk rájuk, hogy a lehető legjobban kezeljük. Érdemes kiemelni, hogy a lelki tünetek hatással lehetnek a testi tünetekre és fordítva.

Pszichológiai tünetek: Stressz esetén a leggyakoribb érzelmi megnyilvánulás az ingerlékenység. A stresszes emberek azon kaphatják magukat, hogy nagyon könnyen elveszítik a türelmüket, és olyan dolgok miatt is dühöt éreznek, amelyek normális esetben nem váltanának ki ilyen reakciót (legalábbis nem ugyanilyen mértékben). Egyes emberek nagyobb érzelmi törékenységet is mutathatnak, és könnyen sírnak.

Fizikai tünetek: A stressz fizikai tüneteinek nagy része az izomfeszültség körül forog, amely egy sor más testi tünetet is kiválthat. Gyakoriak a gyulladással kapcsolatos tünetek, valamint az immunitás csökkenése miatt fellépő betegségek is.

Pattanások

Gyakran megfigyelhető a pattanások megjelenése azoknál, akik stresszesek, különösen akkor, ha már eleve hajlamosak a pattanásokra. Ez több okból is bekövetkezhet.

Mint már tudod, a stressz felelős az immunitás csökkenéséért. Ez azt eredményezi, hogy a bőr nem reagál a lehető legjobban a baktériumok jelenlétére. A sérült védekező rendszerrel könnyebbé válik ezeknek a baktériumoknak a működése, valamint a pórusok eltömődése. Ezzel együtt pattanások és mitesszerek jelenhetnek meg.

A stressz is gyulladásos hatással van a szervezetre, a pattanások pedig nagyrészt gyulladások, így ilyenkor nagyobb számban jelenhetnek meg. Emellett stresszhelyzetben gyakoribbá válnak az olyan békítő gesztusok, mint például a kezünk dörzsölése az arcunkon, a kezünk pedig olyan baktériumokat hordozhat, amelyek rontják a pattanásokat.

Gyakori megbetegedés vagy influenza

A stressz károsítja az immunrendszert, ami miatt a szervezet kevésbé hatékonyan védekezik a vírusok és baktériumok ellen. Ez azt eredményezi, hogy a szervezet hajlamosabb lesz a megfázásra és a náthára, valamint más betegségekre, mivel a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre.

Érdemes megjegyezni, hogy az alacsony immunitásnak, valamint az itt felsorolt egyéb tüneteknek más lehetséges okai is vannak. Mindig jó, ha minden egyes tünetet megvizsgálunk, még az egészet figyelembe véve is.

Fejfájás

A fejfájás a stressz nagyon gyakori megnyilvánulása, amelyet nyakfájás is kísérhet, de nem feltétlenül, és általában az ebben a régióban fellépő izomfeszültség okozza.

A feszültség okozta fejfájást (vagy tenziós fejfájást) a rossz testtartás is okozhatja, de általában a stressz következménye. A stressz okozta fejfájás a gyulladásos jelleg miatt is előfordulhat.

Allergia és bőrproblémák

Az immunrendszer gyengülése miatt gyakori, hogy a szervezet nehezen veszi fel a harcot bizonyos bőrproblémákkal szemben. Azok, akik már szenvednek olyan problémáktól, mint a pikkelysömör és a herpesz, stresszhelyzetben ezek intenzívebb megnyilvánulását észlelhetik.

Létezik idegallergia is, a bőrgyulladás egy fajtája, amely általában elváltozások, például vörös foltok vagy hólyagok formájában, valamint viszketés formájában jelentkezik. Érzelmi problémák során és nagyon stresszes helyzetek után jelentkezhet.

Álmatlanság és csökkent energia

A stressz nagy lelki nyugtalanságot okoz. A megváltozott alvási szokások leggyakoribb okai közé tartozik, amelyek közül a legfontosabb az alvászavar. Ez jelentheti az elalvás abnormális késleltetését vagy teljes álmatlanságot.

Ezenkívül a tartós stressz krónikus fáradtságot vagy állandó rossz közérzetet okozhat, mivel kimeríti a szervezetet. Mindkét következmény, mind az álmatlanság, mind az alacsony energia, súlyosbíthatja a stresszt, így egy olyan körforgás jön létre, amely nagyon káros az egészségre.

Krónikus fájdalom

A stresszhelyzetek a kortizolszint emelkedésével járnak. Tanulmányok szerint ez a hormon összefüggésbe hozható a krónikus fájdalommal.

Az ok-okozati összefüggés azonban nem teljesen egyértelmű: lehetséges, hogy a stressz krónikus fájdalmat okoz, és az is, hogy a krónikus fájdalom stresszt generál. Az is lehetséges, hogy mindkét dolog igaz, és így egy körforgás jön létre, mint például a stressz és az álmatlanság esetében.

Izomfeszültség

Az izomfeszültség a stressz legklasszikusabb megnyilvánulása. Fájhat a hátad, és lehetnek például azok a híres feszültségcsomók. Néha még torticollis is kialakulhat emiatt, és a nyak tájékán fellépő feszültség miatt.

A fejfájás és a fogak összeszorítása olyan tünetek, amelyek szintén társulhatnak az izomfeszültséggel, valamint néhány más tünettel, például izomgörcsökkel és görcsökkel.

Izzadás

Amikor stressz alatt vagyunk, a verejtéktermelésért felelős mirigyek intenzívebb tevékenységet végeznek. Ez részben az olyan hormonok, mint az adrenalin nagyobb mértékű jelenléte miatt történik, amelyek fokozzák a szívverés ritmusát és kiváltják ezt a reakciót.

Ennek egy gyakori változata az éjszakai izzadás. Amikor alszol, és izzadtan ébredsz (esetleg egy rémálom után), még ha nincs is meleg, ez valószínűleg a stressz tünete.

Bruxizmus

A stressz által kiváltott izomfeszültség gyakran eredményez állkapocsfeszültséget, ami miatt a felső fogakat az alsó fogakhoz szorítjuk. Ez fogcsikorgatással járhat, és általában alvás közben történik.

Ezt az állapotot bruxizmusnak nevezik, ami fogkopást és egyéb tüneteket, például fejfájást okozhat. Gyakori, hogy valakinek visszatérő fejfájása van anélkül, hogy tudná, miért, ha alvás közbeni bruxizmusról van szó.

A szívverés gyorsulása

A stressz bizonyos hormonok, például a kortizol és az adrenalin fokozott termelődésével jár. Ez a szívverés felgyorsulását okozza.

Egyeseket még a stressz okozta tachycardia is megrémít, amely a legtöbb esetben nem okoz komolyabb problémát (a kellemetlen érzéstől eltekintve), de veszélyes lehet azok számára, akik már szívproblémákkal küzdenek.

Ráadásul a stressz a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik kockázati tényezője, ezért jó, ha minél jobban kontrolláljuk, és ügyelünk arra, hogy a szívverésünk ne legyen annyira kiegyensúlyozatlan.

Hajhullás

A stressz olyan hormonok termelődését eredményezi, amelyek zavarják a szőrtüszők működését, és gátolják a tápanyagok bejutását a hajszálakba. Ez a dereguláció a haj gyengülését és a növekedési fázis korai befejezését eredményezi.

Ezért a hajhullás gyakori tünet, ha valaki stresszes. Érdemes megjegyezni, hogy vitamin- vagy vashiány miatt is gyakran előfordul, ezért fontos, hogy ellenőrizzük, hogy csak a stressz miatt van-e.

Étvágyváltozás

A nagyfokú stressz és szorongás kémiai változásokat okoz a szervezetben. Ezek a változások az étvágy elvesztését vagy jelentős csökkenését, illetve túlzott étvágyat eredményezhetnek.

Mindkét kép káros: míg az egyikben nem adod meg a szervezetednek azt, amire szüksége van, a másikban a túlzásba vitt táplálkozás veszélyeztetheti az egészségedet, és súlygyarapodáshoz vezethet, ami egyesek számára nem kívánatos.

Emésztési problémák

Számos emésztési problémát okozhat vagy súlyosbíthat a stressz. A gyomorhurut a leggyakoribb emésztési probléma a magas stressz-szintű embereknél, mivel ez a szervezet savtermelésének növekedéséhez vezet, ami az erre az állapotra jellemző gyomorfájdalmat eredményezi.

A túlzott savtermelés más problémákhoz is vezethet, például gyomorégéshez és refluxhoz, súlyosabb esetekben pedig fekélyek kialakulásához.

Még a hasmenés és a székrekedés is lehet a stressz következménye, de ha emésztési tünetekről van szó, az intenzívebben érinti azokat, akik már bélrendszeri rendellenességekben szenvednek, például gyulladásos bélbetegségben vagy irritábilis bél szindrómában.

Megváltozott libidó

A libidó szorosan összefügg a pszichológiai állapotunkkal, így amikor stressz alatt vagyunk, gyakori, hogy kevesebb szexuális vágyat érzünk, és ezt tiszteletben kell tartani. Egyesek azonban megtapasztalhatják a libidó megugrását, és a szexuális gyakorlatokat menekülőszelepként használják a stressz levezetésére.

A stressz fizikai tünetei is eredményezhetik a libidó csökkenését. Ha például fáradtságot és fejfájást érzel, természetes, hogy a kapcsolati vágy csökken, vagy akár meg is szűnhet. Ha többet szeretnél megtudni a stresszről és annak tüneteiről, ennek elolvasása után nézd meg a következő cikket: