Mi az unalom?

Dobd be az első követ, ha soha nem állítottad, hogy unatkozol. Mindenki megtapasztalja ezt. Az unalmat általában úgy definiálják, mint az ingerek kezelésének nehézségét. Vagyis egy bizonyos ponton elveszíted a kedved a dolgaidhoz vagy vársz valamire. Ez a várakozás okozza, hogy "megáll az idő" és unatkozol.

Azonban nemrégiben végeztek néhány kutatást, amelyek bebizonyították, hogy az unalom nem is olyan rossz, mint amilyennek látszik. Ráadásul nemrégiben egy új definíciót is közzétettek az unalomról. Ha többet szeretnél megtudni arról, hogy mi is ez, mi okozza, és hogyan kezelhetjük ezt az érzést, olvasd tovább a cikket!

Az unalom jelentése

Bárki is vagy, senki sem szeret unatkozni, de elgondolkodtál már azon, hogy a legtöbbször, amikor unatkozunk, nem teszünk semmit, hogy változtassunk ezen? Valószínűleg te is gondoltad már: "nincs mit tenni". Pedig volt mit tenni, nem igaz? Nos!

Az unatkozó ember elveszíti a kedvét, hogy mindent megtegyen, amit meg kell tennie, még ha akar is, nem tud. Ha többet szeretne megtudni, nézze meg alább!

Az unalom meghatározása

Nemrégiben egy kanadai kutatás új definíciót tett közzé az unalom szóra. Eszerint: ""az unalom az a káros élmény, amikor szeretnénk, de nem tudunk részt venni egy jutalmazó tevékenységben"". Érdemes azonban megjegyezni, hogy bár új definíciót adtak erre az érzésre, minden korábbi definíció az ingerekkel való foglalkozás nehézségére utal.

Az unalom tünetei

Mielőtt arról beszélnénk, hogy mik az unalom tünetei, illik - ha nem is szükséges - leszögezni, hogy az unalom nem betegség. Az emberek talán azért asszociálnak erre, mert tünetekről beszélünk, azonban az unalomnak van néhány árulkodó jele, ami a tétlen állapotra utalhat. Ismerj meg tehát néhányat ezek közül:

- Az üresség érzése;

- A tevékenységek elvégzéséhez szükséges akarat hiánya;

- Az élet iránti érdeklődés hiánya;

Megjegyzés: fontos, hogy mindig tisztában legyünk ezekkel a tünetekkel, mert szélsőséges esetben előfordulhat, hogy az illetőnek pszichológushoz kell fordulnia, hogy kiderüljön, miről van szó.

Hogyan történik az unalom

Talán nyilvánvalónak tűnik, de az unalom attól a pillanattól kezdve kezd eluralkodni az embereken, amikor rájönnek, hogy az élet már nem érdekes és nem ösztönző. Azonban senkinek sem feladata, hogy elítélje az egyént azért, mert ő, ebben az esetben, így érez. Számos kulturális és szociokulturális tényező van, amelyek nemcsak befolyásolják az embereket, hanem hozzá is járulnak ehhez az állapothoz.

Unalom a mindennapi életben

A mindennapos unalom nagyon mélyen gyökerezik a társadalomban, hiszen ha megállsz, hogy elemezd, rájössz, hogy a kellemes tevékenységek vagy a szabadidős pillanatok valójában a munkád másolatai.

Ha például gyakran jársz ebédelni vagy vacsorázni a barátaiddal, ez a tevékenység, amelynek kellemesnek kellene lennie, végül munkává válik, mivel egy bizonyos ponton beszélni fogsz róla.

A tévénézés esetében sok jelenet reprodukál egy hétköznapot, ami arra késztet, hogy azt gondoljuk, hogy az élet egy kontinuum, és az aktuális helyzet az, ami mindig is létezni fog. Az unalom megértése, mint ennek a folyamatnak a része, segít megérteni az érzelmi állapotunkat.

Az unalom típusai

Furcsának tűnhet, ha olyasmit olvasol, hogy az unalom típusai, azonban rendkívül gyakori. Ha nem tudnád, az unalomnak 5 típusa van. Korábban az unalmat 4 típusba sorolták, de egy kutatás, amely a ''Motivation and Emotion'' magazinban jelent meg, meghatározta az 5. típust a listán. Akkor derítsük ki, melyek ezek a típusok? Akkor gyere velem!

Közömbös unalom

A közömbös unalom olyan látszólag nyugodt emberekkel kapcsolatos, akik elszigetelik magukat a világtól, és emiatt hajlamosak unatkozni. Mivel el vannak vágva mindentől és mindenkitől, nincs kivel beszélgetniük, vagy mit csinálniuk.

Kiegyensúlyozott unalom

A kiegyensúlyozott unalom a hangulati állapottal függ össze. Az ebben az állapotban lévő személy általában csapongónak érzi magát, gondolatai messze járnak, nem tudja, mit tegyen, és nem szívesen keres aktív megoldást.

Kereső unalom

Az unalomkeresés általában negatív és kellemetlen érzés, mint egy rossz közérzet. Ez az érzés viszont arra késztet, hogy kiutat keressünk. Normális, hogy az ilyen jellegű unalmat átélő emberek azt kérdezik, mit tehetnének ellene. Olyan tevékenységekre gondolnak, amelyek megváltoztathatják a hangulatukat, például munka, hobbi vagy kirándulás.

Reaktív unalom

A reaktív unalom által érintett emberek általában erősen hajlamosak arra, hogy elmeneküljenek abból a helyzetből, amelyben találják magukat, és legtöbbször kerülik a körülöttük lévő emberek, különösen a főnökeik és/vagy tanáraik bevonását. Olyan emberek, akik reagálnak erre az érzésre, de gyakran válnak nyugtalanná és agresszívvá.

Apatikus unalom

Az apatikus unalom az unalom egy egészen másfajta fajtája. A személy az érzések hiányát tapasztalja, amelyek lehetnek pozitívak vagy negatívak, és tehetetlennek vagy depressziósnak kezdi érezni magát. A személy szomorúnak, kedvetlennek érzi magát, és elveszíti érdeklődését a dolgai iránt.

Hogyan segíthet az unalom

Köztudott, hogy manapság az unalomra úgy tekintenek, mint valami olyasmire, amitől menekülnünk kell vagy kellene. Az emberek mindig keresik a módját annak, hogy eltérjenek ettől az állapottól, és visszatérjenek a valóságba. Ez azért történik, mert a társadalom már belénk ivódott, hogy például a leggazdagabb emberek mindig csinálnak valamit, és az elfoglaltság státuszszimbólummá vált.

Azonban rá lehet mutatni arra, hogy talán rossz szemmel nézzük az unalmat. Egyes kutatások kimutatták és mutatják, hogy kárt szenvedhetünk, ha nem engedjük meg magunknak, hogy néha-néha unatkozzunk. Tehát, hogy megtudd, hogyan segíthet nekünk az unalom, olvass tovább!

A tétlenség csatornázása

Bár az emberek talán észre sem veszik, a legjobb ötletek sokszor a legnagyobb szellemi tétlenség idején jönnek, például munkába menet, zuhanyzás vagy egy hosszú séta közben. Egyesek szerint a legjobb ötleteink akkor jönnek, amikor unatkozunk.

Az Egyesült Államokban a Pennsylvaniai Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy az unatkozó résztvevők jobban teljesítettek a teszteken, és ezzel maguk mögött hagyták a nyugodt és lelkes résztvevőket.

A kutatásért felelős pszichológusok, Karen Gasper és Brianna Middlewood arra kérték az önkénteseket, hogy nézzenek meg érzelmeket idéző videókat, majd végezzenek szókapcsolati gyakorlatokat.

Gasper és Brianna észrevette, hogy míg a nagy többség "autó" választ adott, amikor egy járművet képzelt el, addig az unatkozók "teve" választ adtak. Ez azért volt, mert hagyták, hogy a gondolataik nyugodtan elkalandozzanak.

Ennek és más, unatkozó emberekkel végzett tanulmányoknak a következtetése az, hogy az unalom állapota ösztönzi a kreativitás felfedezését. Más szóval, az agyunk felelős azért, hogy jelzést küldjön a továbblépésre. Ha hagyjuk, hogy elménk "szárnyaljon", az elengedhetetlen a kreativitásunkhoz. Másrészt ez kihívást jelenthet, amikor egy technológiai világban élünk, amely tele van zavaró tényezőkkel.

A belső zaj elhallgattatása

Lancaster egyik pszichológusa szerint "a tudatalattink sokkal szabadabb", ezért fontos, hogy hagyjuk elménket "elkalandozni", még akkor is, ha napközben sok üres pillanatunk van. Elmagyarázza, hogy ezeket a pillanatokat leggyakrabban a közösségi média vagy az e-mailek ellenőrzése szakítja meg.

Ezért azt javasolja, hogy álmodozzunk, vagy végezzünk fizikai tevékenységeket, például úszást, mindezt azért, hogy az elménk pihenjen és zavaró tényezők nélkül elkalandozzon. Az álmodozás folyamatának szándékos serkentése bizonyos emlékek és kapcsolatok felidézését eredményezi, ezért is olyan fontos.

Amy Fries, a "Daydream at Work: Wake Up Your Creative Powers" című könyv szerzője szerint az álmodozás képessége lehetővé teszi számunkra, hogy "heuréka" pillanatokat éljünk át. Az heuréka állapot viszont "a nyugalom és a távolságtartás állapota, amely segít elhallgattatni a zajt, hogy elérjünk egy választ vagy kapcsolatot".

"Ültetési" problémák

Fries szerint a legjobb, ha félretesszük a személyes gondolatokat, és az előttünk álló kihívásoknak adunk jelentőséget. Ez azt jelenti, hogy a "Daydream at Work: Wake Up Your Creative Powers" című könyv szerzőjének ajánlása szerint "ültessük el" a problémát a fejünkben, ahelyett, hogy egy időre félretennénk azt abban a reményben, hogy a megoldás majd egy alkalmas pillanatban megjelenik.

A szerző másik ötlete, hogy olyan tevékenységeket végezzünk, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy új gondolatokra nyissuk meg az elménket, például egy hosszú séta fejhallgató használata nélkül.

Másrészt a Louisville-i Egyetem (USA) professzora, Andreas Elpidorou rámutat, hogy az unalom helyreállítja azt az érzést, hogy tevékenységeink értelmesek. Szerinte az unalom olyan, mint egy mechanizmus, amely képes szabályozni a feladatok elvégzésére irányuló motivációnkat.

Azt mondja: ''Unalom nélkül frusztráló helyzetekben ragadnánk, és lemaradnánk a jutalmazó érzelmi, kognitív és szociális élményekről.''" Majd így folytatja: ''Az unalom figyelmeztetés arra, hogy nem azt csináljuk, amit szeretnénk, és egy olyan lökés, amely arra motivál, hogy változtassunk a projekteken és a célokon.''

Az unalom szintjének ismerete

Itt egy fontos adalék az unalomról: az embereknek nem kell félniük tőle, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden lazaság hasznos. Ahogyan a legkisebb inger is segíthet a nagyobb kreativitás és termelékenység elérésében, úgy azt is szem előtt kell tartani, hogy a krónikusabb unalomnak is lehetnek káros hatásai.

A kutatások rámutatnak például arra, hogy azok az emberek, akik a rendkívüli unalom, azaz az akut tétlenség állapotában vannak, hajlamosak sokkal több cukrot és zsírt fogyasztani, és ez következésképpen a várható élettartam csökkenését eredményezi.

Ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az érzéseinkkel és az állapotainkkal, mert ha egyszer rájövünk, hogy a krónikus unalom állapotában vagyunk, ez az érzés ártani fog a mentális egészségünknek.

Hogyan kezeljük az unalmat

Most, hogy már többet tudsz az unalomról, arról, hogy hogyan segíthet az élet bizonyos területein, az a tisztességes, ha megérted, hogyan kezeld, hiszen, mint tudjuk, ha az unalom egyszer valami káros és krónikus dologgá válik, az káros lehet az egészségre. Tehát, nézd meg, hogyan kezeld az unalmat az alábbiakban!

Vegyen részt önkéntes munkában

Amint az emberi elme arra következtet, hogy nincs mit tennünk, és van szabadidőnk, beállhat az unalom. Amikor ez megtörténik, ajánlott, hogy vegyen részt valamilyen önkéntes munkában. Amellett, hogy hozzájárul a szolidaritáshoz, sokkal jobban érezheti magát. Az interneten van néhány olyan tevékenység, amelyben részt vehet és segíthet a rászorulóknak.

Gyakorolja az önállóságot

Az önállóság azzal függ össze, ahogyan az életedet alakítod. Ezért nem kell olyan helyeket keresned, ahol jól érezheted magad. Ehelyett keress olyasmit, amit szívesen gyakorolsz vagy csinálsz, például ültess otthon egy zöldségeskertet, gondozd a növényeket, vagy akár egy hobbit. Csinálj valamit, ami néhány percre leköti az elmédet.

Vigyázzon az önbecsülésére

Általában a fárasztó állapot rossz érzésként jelentkezik, ami közvetlenül zavarja az önbecsülést, mert az ember nem tudja megtenni azokat a dolgokat, amiket szeretne, ezért frusztráltnak vagy bűntudatnak érzi magát. Ezekben a pillanatokban el kell lazítani, jó dolgokra kell gondolni és nyugodtnak kell maradni. Így képes leszel kontrollálni a bonyolultságot és növelni az önbizalmadat.

Fedezze fel kreatív oldalát

Használd ki a tétlen állapotodat, és próbáld meg felfedezni a kreatív oldaladat. Tudva, hogy az unalom egy erős fegyver arra, hogy az elméd utazhasson, engedd meg magadnak, hogy megismerd önmagad, és figyelj azokra az ötletekre, amelyek abban a pillanatban felmerülhetnek.

Legyen objektívebb

Ha gyakran unatkozol, az változtatásokat igényelhet a viselkedésedben, és egy fejlettebb mentális szakaszba kerülhetsz. Ez nagyszerű jelzője annak, hogy objektivitásra és hatékonyabb tervezésre van szükséged a rutinoddal kapcsolatban.

Keressen szakmai segítséget

Azzal a forgatókönyvvel szemben, amit élünk, biztos, hogy senkinek sincs elég támasza ahhoz, hogy tovább haladjon, és megpróbáljon megmenekülni az unalomhoz hasonló pillanatoktól. Amit azonban nem tehetünk - és nem is szabad -, hogy hagyjuk, hogy a semmittevés akarata felemésszen bennünket.

Ezért, ha úgy érzi, hogy segítséget kell kérnie, ne habozzon, keressen pszichológust, és kérjen útmutatást és/vagy ajánlásokat. Ne feledje, hogy a mentális egészségünknek is szüksége van gondoskodásra.

Az unalom mindig káros lehet?

Mindazok után, amit a cikkben láttunk, nincs más válasz a kérdésre: az unalom mindig ártalmas lehet? Természetesen nem! Azonban elengedhetetlen, hogy bizonyos óvintézkedéseket tegyünk, és ne lépjük át az úgynevezett határvonalat. Az unalom ugyanúgy segíthet nekünk, mint ahogy árthat is. Igaz a mondás: "minden, ami túl sok, méreggé válik".

Ezért próbálja meg felelősségteljesen élvezni a semmittevés pillanatait, anélkül, hogy az unalom valami szélsőségessé válna és károsítaná a mentális egészségét. Használja ki és lépjen tovább. Ha kétségei vannak afelől, hogy krónikus unalomtól szenved-e vagy sem, válassza az egészségügyi szakember segítségét, mert biztos, hogy ő segíteni fog Önnek.