Tudj meg mindent a vallásos böjti időszakról!

A vallási nagyböjt a húsvétot megelőző negyvennapos időszak, amelyet a kereszténység fő ünnepének tartanak, mivel Jézus Krisztus feltámadását szimbolizálja. Ez a gyakorlat a negyedik század óta jelen van e vallás követőinek életében.

A nagyhét és a húsvét előtti negyven napban a keresztények elmélkedésnek szentelik magukat. A leggyakoribb dolog, hogy imában és vezeklésben elmélyednek, hogy emlékezzenek arra a negyven napra, amelyet Jézus a pusztában töltött, valamint a keresztre feszítés szenvedéseire.

A cikk során a vallásos böjti időszak jelentését részletesebben is megvizsgáljuk, így ha többet szeretnél tudni róla, csak olvass tovább.

A vallási böjtről szóló további információk megértése

A vallási nagyböjt a keresztény tanokhoz kapcsolódó ünnep. A negyedik században keletkezett, és hamvazószerdán kezdődik. Ebben az időszakban a kereszténység hívei vezeklést végeznek Jézus Krisztus szenvedéseinek emlékére, a templomok papjai pedig a fájdalom és a szomorúság jelképeként lila ruhát viselnek.

A vallási böjt további részleteit az alábbiakban kommentáljuk, hogy bővítsük a megértést. Ha többet szeretne megtudni, olvasson tovább.

Mi ez?

A vallási nagyböjt egy negyvennapos időszak, amely megelőzi a nagyhetet és a húsvétot, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét. A lutheránus, ortodox, anglikán és katolikus egyházak a negyedik század óta mindig vasárnaponként ünneplik.

Elmondható, hogy ez az időszak hamvazószerdán kezdődik és pálmavasárnapig tart, amely megelőzi a húsvétot. Ez azért van így, mert a húsvéti ciklus három különböző szakaszból áll: előkészület, ünneplés és meghosszabbítás. Így a vallásos nagyböjt a húsvétra való felkészülés.

Mikor jött létre?

Elmondható, hogy a nagyböjt már a Kr. u. IV. században megjelent, de csak VI. Pál pápa apostoli levele után határolták le az időszakot, és jelenleg a nagyböjt 44 napig tart. Bár sokan a végét hamvazószerdával kötik össze, valójában csütörtökig tart.

Mit jelent a nagyböjt?

A katolicizmushoz kötődő különböző egyházak hívei számára a vallásos nagyböjt a húsvét érkezésére való lelki felkészülés időszakát jelenti. Így ez egy olyan időszak, amely elmélkedést és áldozatvállalást követel. Ezért egyesek hajlandóak rendszeresebben templomba járni ebben az időszakban, és a nagyböjt 44 napja alatt fokozzák gyakorlataikat.

A hívek emellett egyszerűbb életmódot választanak ebben az időszakban, hogy emlékezzenek Jézus Krisztus szenvedéseire a pusztában. A szándék az, hogy átéljék az Ő megpróbáltatásainak egy részét.

Nagyböjt és a hetvenedik nap

A septuagnesime a kereszténységben a húsvétra való felkészülést szolgáló liturgikus időszak, amelyet a farsang előz meg, és amely az ember teremtését, felemelkedését és bukását ábrázolja.

A szóban forgó időszak a hetvenedik vasárnapon, a húsvét előtti kilencedik vasárnapon kezdődik, és hamvazószerdáig tart, amely a vallásos nagyböjt első napja.

Katolikus böjt és az Ószövetség

A 40-es szám az Ószövetségben visszatérően jelen van. Úgy tűnik, hogy különböző időpontokban a katolicizmus és a zsidó közösség számára mély jelentőségű időszakokat jelképez. Illusztrációként Noé történetét lehet idézni, aki a bárka megépítése és az özönvíz túlélése után 40 napot töltött sodródva, amíg egy szilárd talajra jutott.

E történet mellett érdemes felidézni Mózes történetét is, aki 40 napig vándorolt az egyiptomi sivatagban, hogy népét az ígéret földjére vezesse.

Katolikus böjt és az Újszövetség

A katolikus nagyböjt az Újszövetségben is megjelenik. Így Jézus Krisztus születése után 40 nappal Mária és József elvitték fiukat a jeruzsálemi templomba. Egy másik nagyon szimbolikus regiszter, amely a 40-es számra utal, az az idő, amelyet maga Jézus a pusztában töltött, mielőtt megkezdte nyilvános életét.

A vallási böjt egyéb formái

A vallási böjtnek számos különböző formája létezik, mint például a Szent Mihály-böjt, és a gyakorlat túlmutat a katolicizmuson, és más tanok, például az umbanda is átveszi. Ezért fontos ismerni ezeket a sajátosságokat, hogy szélesebb képet kapjunk az időszakról és annak jelentéséről.

Ha többet szeretne megtudni a vallási böjt más formáiról, kérjük, folytassa a cikk olvasását.

Szent Mihály böjtje

A Szent Mihály-böjt egy 40 napos időszak, amely augusztus 15-én kezdődik és szeptember 29-ig tart. 1224-ben Assisi Szent Ferenc hozta létre, az évnek ebben az időszakában a vallásosok Szent Mihály arkangyal által ihletett imákat és böjtöket tartanak.

Ennek oka, hogy Assisi Szent Ferenc úgy vélte, hogy ennek az arkangyalnak az a feladata, hogy az utolsó pillanatban megmentse a lelkeket. Az is a képessége, hogy kivonja őket a tisztítótűzből. Ezért ez a szent előtt tiszteleg, bár alapvetően nagyon hasonló a Jézus Krisztus szenvedéseire emlékező nagyböjthöz.

Nagyböjt Umbandában

A katolicizmushoz hasonlóan az umbandai nagyböjt is hamvazószerdán kezdődik, és célja a húsvétra való felkészülés. Ez az időszak a lelki visszavonulásnak van szentelve, és a 40 nap Jézus sivatagi tartózkodását is tükrözi.

Ezért ezt az időszakot arra kell használni, hogy a létezés egészéről és a fejlődéshez szükséges lépésekről gondolkodjunk. Az Umbanda-gyakorlók úgy vélik, hogy a nagyböjt a spirituális instabilitás időszaka, ezért ebben az időszakban igyekeznek megvédeni magukat, és a szív és a szellem megtisztítására törekednek.

Nagyböjt a nyugati ortodoxiában

Az ortodox egyház naptára némileg eltér a hagyományos naptártól, így ez a nagyböjtben is megmutatkozik. Bár az időszak céljai azonosak, az időpontok módosulnak. Ennek oka, hogy míg a római katolikus karácsonyt december 25-én ünneplik, addig az ortodoxok január 7-én.

Emellett a nagyböjt hossza is módosult, és az ortodoxoknál 47 nap, mivel a vasárnapokat a római katolicizmusban nem számolják, az ortodoxok viszont összeadják.

Nagyböjt a keleti ortodoxiában

A keleti ortodoxiában van egy nagyböjtre való felkészülési időszak, amely négy vasárnapon át tart. Ezeknek sajátos témáik vannak, amelyek az üdvösségtörténeti pillanatok aktualizálását szolgálják: a tékozló fiú vasárnapja, az ételosztás vasárnapja, a tejosztás vasárnapja, valamint a farizeus és a vámszedő vasárnapja.

Mindegyiknek más-más célja van. Illusztrációként rámutathatunk arra, hogy a Tékozló fiú vasárnapján a Lukács szerinti Szent Evangéliumot hirdetik, és a híveket meghívják a gyónásra.

Etióp ortodoxia

Az etióp ortodoxiában hét különböző böjti időszak van a nagyböjt alatt, amelyet a húsvétra való felkészülés időszakának is tekintenek, de amely 55 egymást követő napon át tart.

A nagyböjt idején tehát minden állati eredetű terméket, így a húst, a tojást és a tejtermékeket is meg kell szüntetni. Az önmegtartóztatásra mindig szerdán és pénteken kerül sor.

A nagyböjt pillérei

A nagyböjtnek három alappillére van: az imádság, a böjt és az alamizsnálkodás. A katolicizmus szerint böjtölni kell, hogy megtisztuljon a lélek, és emlékezzünk Jézus megpróbáltatásaira a pusztában töltött 40 nap alatt.

A böjt pilléreiről az alábbiakban további részleteket fogunk kommentálni. Ha többet szeretnél tudni erről, csak folytasd a cikk olvasását.

Imádság

Az imát a nagyböjt egyik pillérének tekintik, mert az Isten és az ember közötti kapcsolat ábrázolásaként funkcionál. Ráadásul a Máté 6:15-ből vett szakaszban is megjelenik, amelyben a nagyböjt pillérei megfelelően vannak elrendezve.

A szóban forgó szakasz azt sugallja, hogy az imákat titokban kell végezni, mindig rejtett helyen, hogy a jutalmat megkapják. Ehhez kapcsolódik az a gondolat, hogy senkinek sem kell tanúja lennie az egyes emberek által végzett vezekléseknek, mivel ez az ő és Isten közötti kapcsolatukról szól.

Böjt

A böjt képes meghatározni az embernek a létezés anyagi vonatkozásaihoz való viszonyát. Ezért a böjt egyik pillére, és jelen van a Máté evangéliumának 6. szakaszában. Ebben a szakaszban a böjtről úgy emlékeznek meg, mint olyan gyakorlatról, amelyet nem szabad szomorúan szemlélni, mivel ez a képmutatás jele.

A szóban forgó szakasz idézi azokat az embereket, akik nem szívből böjtölnek, mint akik lesütött szemmel néznek, hogy felhívják magukra a figyelmet. Ezért az imához hasonlóan a böjtöt sem szabad dicsekedni.

Jótékonyság

Az irgalmasság, amelyet a Bibliában alamizsnálkodásnak is neveznek, olyan gyakorlat, amely a felebarátainkkal kialakított kapcsolatról szól. A mások iránti szeretet Jézus egyik nagy tanítása volt, ezért a mások szenvedése iránti irgalmasság képessége jelen van a nagyböjt pilléreiben, amelyet Máté evangéliuma 6. fejezetében idéz.

Ebben a szakaszban az alamizsnálkodás is úgy jelenik meg, mint valami, amit titokban kell tenni, és nem azért, hogy demonstráljuk annak nagylelkűségét, aki egy másik ember szükségletét elégíti ki. Ha ezt csak azért tesszük, hogy jótékonykodónak lássanak, azt a katolicizmus képmutatásnak tartja.

Nagyböjti gyakorlatok

A nagyböjt idején szükség van néhány gyakorlat elfogadására. A katolikus egyház az evangéliumon keresztül az imádság, a böjt és a szeretet elveit határozza meg, de vannak más gyakorlatok is, amelyek ebből a háromból levezethetők, és segítik a húsvéti időszakra való lelki felkészülés gondolatát, segítik az elmélkedésre való emlékezés gondolatát.

További részleteket ezekről a kérdésekről az alábbiakban kommentálunk, ha többet szeretne tudni róla, folytassa a cikk olvasását.

Isten a reflektorfényben

A nagyböjt idején Istennek kell a figyelem középpontjába kerülnie. Ez az imákon keresztül, de az elmélkedés gondolatával is kifejeződik. Így a keresztényeknek e 40 nap alatt visszavonultabban és elmélkedőbben kell megmaradniuk, és az Atyával való kapcsolatukról, valamint az igazságosság, a szeretet és a béke jelenlétéről kell gondolkodniuk az életükben.

Mivel a nagyböjt a mennyek országának keresésének időszaka is, ez az Istennel való szorosabb kapcsolat végül egész évben visszahat a katolikusok életére, és még inkább a hitére összpontosít.

A szentségi élet elmélyítése

A szentségi élettel való szorosabb kapcsolat egy módja annak, hogy a nagyböjti időszakban még közelebb kerüljünk Jézushoz. Ezért fontos tudni, hogy a nagyböjt alatt több különböző ünnepet tartunk. Az elsőre pálmavasárnap kerül sor, és a nagyhét kezdetét jelenti.

A többi megemlékezés az úrvacsora, a passió péntek és a halleluja szombat, amikor a húsvéti vigíliát, más néven a tűzmisét tartják.

Biblia olvasás

A vallásnak mindig jelen kell lennie a nagyböjt alatt, akár a filozófiai oldaláról, akár az imák vagy a Biblia olvasása révén. Így a katolikusok általában elfogadnak néhány gyakorlatot, hogy ez a pillanat visszatérőbb legyen a nagyböjti napjaikban.

Továbbá a Biblia olvasása egy módja annak, hogy megemlékezzünk mindarról a szenvedésről, amelyet Jézus Krisztus a pusztában átélt, ami szintén a nagyböjt egyik célja. Így világosabban láthatjuk áldozatának értékét.

Böjtölés a felesleges magatartástól és szavaktól

A böjt olyan gyakorlat, amely a nagyböjt idején jelen van, de nem mindig a szó szoros értelmében. Összekapcsolódhat az ember által elfogadott szavakkal és magatartással. Így dönthet úgy, hogy lemond olyan visszatérő viselkedésformákról az életében, amelyektől máskor nehezen szabadul meg.

A nagyböjt célja az is, hogy segítse a katolicizmus követőit abban, hogy megtalálják a lelki fejlődésükhöz vezető utat. Ezért az Isten szemében nem pozitív szokások megváltoztatása is érvényes a nagyböjtre.

Élelmiszer-absztinencia

Az ételtől való tartózkodás szintén meglehetősen gyakori gyakorlat a böjti időszakban, amely a Jézus által a pusztában töltött negyven nap alatt átélt anyagi megpróbáltatásokra való emlékezés egyik módja, és vallásonként változik.

Így, míg egyes katolikusok 40 napon át lemondanak a vörös hús fogyasztásáról, mások bizonyos alkalmakkor böjtölnek. Továbbá a hús nem az egyetlen módja az étkezési absztinencia gyakorlásának, és vannak hívők, akik úgy döntenek, hogy kivonják életükből azt, amit állandóan fogyasztani szoktak.

Szexuális önmegtartóztatás

A böjt egy másik formája a szexuális önmegtartóztatás, amely szintén a megtisztulás egyik formájaként értelmezhető. A katolicizmus a vágytól való megszabadulást a lelki emelkedés egyik formájának tekinti, mivel a test zavaró tényezői nélkül a hívőknek több idejük marad a vallásos életükkel való kapcsolatra és az időszak által megkövetelt imáknak való szentelésre.

Ezért a szexuális önmegtartóztatás a nagyböjti időszak alatt a lelki emelkedés egyik formájának tekinthető, és a katolikusok számára ebben az időszakban a bűnbánat egyik formájaként érvényes.

Jótékonyság

Az irgalmasság a nagyböjt egyik tartóoszlopa, mert arról szól, ahogyan másokkal bánunk. Maga a Biblia azonban azt sugallja, hogy ezt nem hirdetni kell, hanem csendben tenni.

Ellenkező esetben képmutatásnak minősül, mert a szerző csak azt akarja, hogy jó embernek lássák, és nem törekszik igazán a lelki fejlődésre. A katolicizmus szerint a jótékonyság jutalma maga a segítségnyújtás. Ezért a gyakorlatért cserébe semmit sem szabad elvárni.

A vallásos nagyböjt vasárnapjai

A vallásos böjti időszak összesen hat vasárnapot ölel fel, amelyeket római számokkal I-től VI-ig neveznek meg, az utolsó közülük a passió pálmavasárnapja. A tanítás szerint ezek a vasárnapok elsőbbséget élveznek, és még akkor is, ha más katolikus ünnepekre kerül sor ebben az időszakban, azokat áthelyezik.

A vallásos nagyböjt vasárnapjairól az alábbiakban további részleteket kommentálunk, ha többet szeretnél tudni erről, olvasd tovább a cikket, hogy megtudd.

Vasárnap I

A nagyböjti időszak vasárnapi miséi különböznek a többitől, különösen az olvasmányok tekintetében. Így a misék során felolvasott szakaszok az üdvösségtörténetet hivatottak felidézni, hogy a híveket felkészítsék a húsvét nagy eseményére, Jézus Krisztus feltámadására.

Ennek fényében a nagyböjt I. vasárnapjának olvasmánya a világ keletkezésének és hét nap alatt történő teremtésének története. Ezt az olvasmányt az A ciklus részének tekintjük, mert az emberiség csúcspontjaihoz kapcsolódik.

Vasárnap II

Nagyböjt második vasárnapján az olvasmány Ábrahám történetére összpontosít, akit a tanítás a hívők atyjának tekint. Ez a történet egy áldozatokkal teli útról szól, amelyet Isten iránti szeretetéért és hitéért tett.

Megállapítható, hogy ez a történet a B-ciklus része, mivel a szövetséggel kapcsolatos beszámolók állnak a középpontjában, amelyek közül kiemelkedik Noé és a bárka története. Ezen kívül a Jeremiás által meghirdetett dicséret is e ciklus szakaszai közé sorolható.

Vasárnap III

A harmadik vasárnap, a III. vasárnap a Mózes által vezetett Kivonulás történetét meséli el. Ekkor negyven napon keresztül kelt át népével a sivatagon, hogy elvezesse őket az ígéret földjére. A szóban forgó történet a 40-es szám egyik legfontosabb megjelenése a Bibliában, ezért igen fontos a nagyböjt idején.

Ezt a történetet a C ciklushoz soroljuk, mivel az istentisztelet prizmájához kapcsolódik, és az áldozatokról beszél. Közelebb áll a húsvétkor ténylegesen megünnepelt dolgokhoz is.

Vasárnap IV.

A nagyböjt negyedik vasárnapját Laetare vasárnapnak nevezik. Az elnevezés latin eredetű, és a Laetare Jerusalem kifejezésből származik, ami valami hasonlót jelent, mint "örvendezz, Jeruzsálem". A szóban forgó vasárnapon a celebrált szentmise, valamint az ünnepi officium paraméterei rózsásak lehetnek.

Érdemes megjegyezni, hogy a nagyböjt negyedik vasárnapjának liturgikus színe a lila, amely a Jézus Krisztus által a földi életében átélt szenvedés okozta szomorúságot jelképezi, valamint a keresztre feszítés fájdalmára emlékeztet.

Vasárnap V

Az ötödik vasárnapot a prófétáknak és üzeneteiknek szenteljük. Ezért a vallásos nagyböjtben ilyenkor zajlanak az üdvösségről szóló történetek, Isten cselekvése és a központi eseményre való felkészülés, Jézus Krisztus húsvéti misztériumára.

Ezért érdemes megjegyezni, hogy a vasárnapi prédikáció egy olyan folyamatot követ, amely a hatodik napon éri el a csúcspontját, de fokozatosan kell felépíteni, amíg készen nem áll rá. Az V. vasárnap tehát kulcsfontosságú darabot jelent a húsvéthoz vezető út tisztábbá tételében.

Vasárnap VI.

A nagyböjt hatodik vasárnapját a passió pálmájának nevezik. Megelőzi a húsvét ünnepét, és azért kapta a nevét, mert a főmise előtt megáldják az ágakat. Ezután a katolikusok körmenetben vonulnak ki az utcákra.

Pálmavasárnap a szentmise celebránsának ruhája vörös színű kell, hogy legyen, amelynek ez a passiószimbolika Krisztus emberiség iránti szeretetéről és az érte hozott áldozatáról szól.

További információ a vallási böjtről

A vallási nagyböjt egy olyan időszak, amelynek számos különböző részlete van. Így vannak a katolikus tanok által elfogadott színek az ünneplésükben, valamint magának az időszaknak az időtartamával kapcsolatos kérdések, amelyeket maga a Biblia magyaráz. Ezen kívül egyeseknek kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy mit lehet és mit nem lehet tenni a nagyböjt alatt.

Ezeket a részleteket a cikk következő részében ismertetjük, így ha többet szeretne tudni erről, csak olvasson tovább.

A nagyböjt színei

A liturgikus színek kánonját V. Szent Pius határozta meg 1570-ben. Az akkoriban meghatározottak szerint a katolikus ünnepek felelősei csak fehéret, zöldet, feketét, lilát, rózsaszínt és pirosat használhattak. Ezenkívül minden színhez specifikációkat és időpontokat határoztak meg.

Ebben az értelemben a nagyböjt egy olyan időszak, amelyet a bíbor és a vörös jelenléte jellemez. A bíbor minden vasárnapi ünnepen használatos, még a pálmavasárnapon is, amelyen a vörös jelen van.

Mit nem tehetünk a nagyböjt alatt?

Sokan a nagyböjtöt a nagy nélkülözések időszakával azonosítják, de nincs pontos meghatározás arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem lehet tenni ebben az időszakban. Valójában ez az időszak három pillér köré épül: a szeretet, az imádság és a böjt. Ezeket azonban nem kell szó szerint venni.

Ebben az értelemben a böjtöt úgy is fel lehet fogni, hogy lemondunk például valamiről, amit gyakran fogyasztunk. A böjt lényege csupán az, hogy valamiféle nélkülözésen megyünk keresztül, hogy megértsük azt az áldozatot, amelyet Jézus Krisztus hozott a pusztában töltött napjai alatt.

Az evangélikusok is megtartják a nagyböjtöt?

Brazíliában a katolicizmus minden ága jelen van. Ami azonban a lutheránizmust illeti, amelyből az evangélikusok származnak, ők nem tartják meg a nagyböjtöt. Sőt, teljesen elutasítják ennek az időszaknak a katolikus használatát, még akkor is, ha néhány alapját a Biblia tartalmazza, amelyet ők is követnek.

A 40-es szám és a Biblia

A 40-es szám a Bibliában több helyen is jelen van. Így a Jézus Krisztus által a pusztában töltött időszak mellett, amelyet a nagyböjt is felidéz, kiemelhető, hogy Noénak, miután leküzdötte az özönvizet, 40 napig kellett sodródnia, amíg egy szilárd földsávot talált.

Emellett érdekes megemlíteni Mózest is, aki 40 napon keresztül kelt át népével a sivatagon, hogy elvezesse őket az ígéret földjére. A szimbolika tehát igen jelentős, és nagyon közvetlen kapcsolatban áll az áldozat gondolatával.

A böjti időszak a húsvétra való felkészülés!

A nagyböjti időszak rendkívül fontos a katolicizmus számára, mert előkészületként szolgál a húsvétra, a fő ünnepre. Így az évnek ebben az időszakában az a cél, hogy megemlékezzenek Jézus Krisztus megpróbáltatásairól egészen a feltámadásáig.

Ehhez egy sor követendő alapelvet és gyakorlatot fogadnak el a hívek. Ezen kívül az egyházak a vasárnapi misék ünneplésének olyan formáját fogadják el, amely a teremtés kezdetét idézi fel, hogy a hívek megértsék, hogyan jutottak el Isten Fia áldozatának pontjához.